Vecsés Város településszerkezete
Vecsés település neve egy 1318-ban keltezett oklevélben fordul elő először. A történelem viharában pusztává vált területet 1786-ban telepítette be II. Grassalkovich Antal herceg. Ha valaki figyelmesen szemléli Vecsés térképét, megállapíthatja, hogy négy, egymástól erőteljesen elkülönült településrészből áll. A településrészek kialakulásuk sorrendjében:
- Falu – Vecsés legidősebb része. A mostani Fő út két oldalán összesen 50 házhelyet alakítottak ki. Időpontja 1786. Mindegyik egyforma, 12 öl szélességű volt.
- Felső-telep, amelynek területe báró Sina Simon tulajdonát képezte. Eladta egy belga bankháznak. A területet 1864-ben kezdte parcellázni, megvetve ezzel a településrész alapjait.
- Andrássy-telep – Az Andrássyak birtoka volt, s 1910-ben parcelláztatta gróf Andássy Aladárné. A településrészt Palóczi Antal, a Magyar Mérnök és Építész Egylet építésze tervezte.
- Halmi-telep – A legkésőbben keltezett településrész. A Halmy-birtok egy részének kimérésével, 1931. július 9-én kezdték parcellázni.
Ha ránézünk a térképre, látható, hogy minden településrész mérnöki munka eredménye. Különösen igaz ez az Andrássy-telepre, ahol a sugaras szerkezetű utcák egy központi térben metszik egymást. A különböző településrészekhez csatlakozó lakóparkok szintén tervezői munkákat tükröznek. A Halmi-telepre pedig az egymásra merőleges, széles egyenes utcák a jellemzőek.
2004-ben a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, valamint Dr. Horváth Alice adjunktus elvégezték Vecsés település építészeti értékvizsgálatát és Vecsés településszerkezetét a megvédendő értékek közé sorolták.