Történet

Az első említés a könyvtár létezéséről, az 1887 -es évhez fűződik. Róder Imre település kántorja kezdeményezésére "Olvasókör" alakult. A Körön belül található könyvtár, népi zenekar, fúvós zenekar és színjátszó kör működésött. A vendégekésükre bocsátja a rendeléseket a kisebb gyűjteményeket. 1936-ban kiadott vecsési monográfia, említési tesz egy, 1902. január 7-én felelet népkönyvtárról.

Az 1927-es ben felavatott Vecsési kultúrpalota és a Gazdakör rendelett könyvtárral, 674 kötettel. A könyvtár kezelője Berta Mátyás egyetemi hallgató volt.

1930-ban az az fel felavatott Munkásotthonban, centr könyvtárat rendszerítettek.

1954-ben theent 1400 kötettel kezdte meg működését Nagyközségi Népkönyvtár.

1960-ban Pest megyében 100 községi könyvtárat, - köztük a Vecsésit, - szervezeti át önálló intézménnyé, s adták át a helyi tanácsok kezelésébe. Egy könyvtár, amely egy 7500 kötet és az 1000 olvasó számára nagyon szűkös volt a hely.

1974-ben a zsúfoltsági külön épületben költözött a Felnőtt és az Ifjúsági Könyvtár. Könyvtárunk története költözések sorozata. A rendszerváltás sem hozott kedvező változást a férőhelyről.

1994 szeptemberében egy részvény a Károly u. 2 szám alatti, volt Ferroelektrika Szövetkezet épületében a gyermek részleg, a Magyar u. 1. sz alatti épületben kapott helyet.

2001 júliusában Vecsést várossá avatták és a könyvtár felvette Róder Imre nevét.

2013. május 24. nevezetes dátum könyvtárunk életében. 1927-ben nagy pompával felavatott, 40 helyiségből álló vecsési kultúrház, rövid év, 17 évig szolgálhatta a lakosság társadalmi, szellemi művelődését. Közel 70 év után felépült Vecsés új művelődési háza, a Bálint Ágnes Kulturális Központ. Az épületben 600 négyzetméteren működik Róder Imre Városi Könyvtár. Tágas, világos, kulturált környezetben várjuk a látogatókat.

Köszönet az építőknek.

 

RÓDER IMRE


1855. december 24-én született a Nyitra megyei Jablonicán. 1878-ban tiltották a Vecsettel segédtanítónak. 1880. szeptember 13.-án nevezték ki kántortanítónak. A megkövetel határoztak, hogy Róder Imre javasolja az eddigi német tanítási nyelvvet. Jelentős volt iskolán kívüli tevékenysége. 1887-ben megalakította a 48-as olvasókört, 1902. január 7-én Népkönyvtárat alapított, 1906-ban Olvasókört szervezett. Az olvasókörben nemzetiségi énekkar és fúvószenekar működik. 1892-ben Temetkezés Egyesületet, 1893-ban Vecsési Hitelszövetkezetet, 1904-ben az Önkéntes Tűzoltótestületet, 1912-ben egy Hangya Szövetkezetet alapított. Javaslatára kezdték meg a fúrott kutak létrehozását. A Hitelszövetkezet 1929-ben jubileuma alkalmával az épület előtti kutat Róder Imréről nevezték el, és emlékoszlopot állítottak. 1917. május 13-án IV.

Róbert Imrét méltán nevezik a község? Nagy Tanító? Minden életében a község társadalmi, gazdasági és kulturális életének megítélése, lakói emberibb, jobb életkörülményi fáradozott.

Érdemei elismeréséül 1927-ben a község díszközgyűlésen választotta meg díszpolgárává. Halála után utcát neveztek el róla, mely ma újra az ő nevét viseli.

Hetvenhat éves korában, 1929. december 24.-én halt meg. Halálának 60. évfordulóján márvány emléktáblát állva a Gazdakör falára, örök emléket állítva nevének, munkásságának.

 

Róder Imre nevét őrzi Vecsésen:

Róder Imre Városi Könyvtár

Róder Imre utca

1044. szám Róder Imre Csekészcsapat

Emlékoszlop és dombormű Imre

Emléktábla Gazdakör Imre Róbert

Róder Imre Alapítvány

Róder Imre díj

Iratkozzon fel hírlevelünkre!



catchme refresh

Joomla Extensions powered by Joobi
002258699
Ma
Tegnap
Ezen a héten
Előző héten
Ebben a hónapban
Előző hónapban
Összesen
2437
1469
13637
38843
52147
16552
2258699