Budapesten született 1922. február 23-án és Vecsésen hunyt el 2002. május 25-én. 1930-ban került Vecsésre a család. Itt végezte iskoláit, a fiúpolgárit. Fiatalemberként több helyi színjátszó kör munkájában részt vett, gyakran és szépen szavalt, s tagja volt a Vecsési Dalkör nek, amelynek 1938-1943 között a titkára volt. 1945-1950 között a közigazgatás több területén dolgozott. 1950 -1951-ig a vecsési malom vezetője, 1951-1952-ig a Malomipari központ alkalmazottja, a nagykátai-monori járási begyűjtési hivatal vezetője. 1957-1958-ig Pilis község tanácselnöke. 1958-1971-ig Vecsés nagyközség tanácselnöke. 1970-ben elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet. Működése alatt konszolidálódott a község anyagi helyzete, és megindult a fejlődés útján. Ezt mutatta az Ivóvíztársulat megalapítása (1960), a Halmi-telepi iskola felépítése (1967), az egészségügyi ellátás színvonalának emelése. 1972-1982 között a Művelődésügyi Minisztérium közgazdásza volt. Megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatá t (1968), a Felszabadulási Jubileumi Emlékérme t (1970), az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1977) valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1982) kitüntetéseket. {loadposition vissza} (2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.