Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum igazgatójának a Le Monde c. folyóiratban  a minap jelent meg Az akció fedőneve „demokrácia” c. írása. Ennek egyik mondata utalt a magyar történelem II. világháború utáni időszakára, amikor a „diktatúra minden olyan érték ellen támadást indított, ami szá-munkra becses és fontos volt: hadjáratot viselt a család, a nemzet és az istenhit ellen, le akarta cserélni a hőseinket, az ünnepeinket, nevetségessé akarta tenni és le akarta járatni mindazt, amire büszkék vol-tunk és amit tiszteltünk”. Hogy ez mennyire reális összefoglalás, méltán bizonyíthatja a több mint 120 éve született Vághy Kálmán labdarúgó szövetségi kapitány, a Vecsési FC edzőjének, a helyi Ipartestü-let egykori jegyzőjének és aktív tagjának regényes élete.  

Vághy Kálmán labdarúgó szövetségi kapitány immár 120 éve született Szolnokon, 1897. december 31-én és Vecsésen hunyt el 1950. július 30-án. Iskoláit Vecsésen és Budapesten végezte. Ifjú korában a VSE labdarúgója volt. Vecsésen ma már kevesen emlékeznek rá és családjára, pedig az élete maga a keserves magyar történelem. Az első világháború kezdete után, 1915-ben még be sem töltötte a felnőtt kor határát, amikor önként jelentkezett a frontra. Rövid időn belül ellőtték az bal csuk-lóját. Mégis a katonai pályán maradt. Hátországi szolgálatra vezényelték, majd a megcsonkított or-szágban elvégezte a tiszti iskolát és századosi rangra emelkedett. Az 1920-as évektől a Vallás és Köz-oktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt és sokat segített Vecsésnek abban, hogy az Iskola utcában 1927. május 22-én felavathatták az emeletes, 40 helyiséget magába foglaló falusi kultúrházat. Később, az 1930-as évek elejétől 1944 végéig vezérkari századosként a Honvédelmi Minisztérium alkalmazott-ja, Kéry Kálmán vezérkari tábornoknak, Horthy Miklós kormányzó szárnysegédjének a titkára, majd a Honvédelmi Minisztérium irodavezetője volt. Nem szimpatizált a német faji elmélettel, s igyekezett olyan háttér-foglalkozásokat kialakítani, ami a kapcsolatépítést más irányban is lehetővé tette. Hivatali elfoglaltsága mellett 1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, ké-sőbb az MLSZ bírói testületének tagja, majd főtitkára volt. 1918-ban kötött házasságot Nagy Gizellával, akivel Vecsésen az Attila utca 16 szám alatti házukban éltek. Háztartásbeli felesége a ran-gos cseh főnemesi Chotek család leszármazottja volt, aki első unokatestvére volt a Szarajevóban meg-gyilkolt trónörökös feleségének, Chotek Zsófiának, de a családja kitagadta, mert egy magyar vezérka-ri tiszthez ment férjhez.  

1936-ban a Berlini Olimpiára Vághy Kálmán készítette fel és kísérte el a magyar labdarúgó válogatott csapatot. Nem sok szerencse adatott a magyar csapatnak, mert az első fordulóban a lengye-lektől 3:0-ra kikaptak és kiestek. 

1932-től kapcsolódott be a Vecsési Ipartestület munkájába, amelynek a jegyzője és aktív tagja lett. 1942. november 1-én kinevezték a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányának. Ezt a feladatot 1943. november 7-ig látta el. Okult a Berlini Olimpia tapasztalataiból. A mérlege öt magyar győzelem és egy vereség volt. Okult tehát a berlini olimpiai szereplésből. 1943. szeptember 12-én Stockholmban a magyarok váratlanul 3:2-re legyőzték az akkor erősnek tartott svéd válogatottat, s Gusztáv Adolf svéd király személyesen fogadta a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát. Mégsem a futballpályán kialakult eredmény, hanem a világháború volt a beszélgetésük fő témája, hi-szen jól tudták róla a skandináv országban, hogy a szövetségi kapitány valójában a magyar királyi honvédség vezérkari tisztje. Sokak szerint Vághy Kálmán már akkor tagja lehetett a Magyar Függet-lenségi Mozgalomnak, s volt, aki tudni vélte, hogy a svéd király vele is üzent a magyar kormányzó-nak. Tény, hogy Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után is tartotta a kapcsolatot a magyar ellenállási mozgalom (MFM) ismert személyiségeivel: Dr. Soós Gézával, Sztéhló Gáborral, Komoly Ottóval s Wallenberggel is. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy 1944-ben a saját és családja életét kockáztatva katonai futárautóval szállított élelmet Vecsésről a budapesti gettóba zárt zsidóknak. Soha sem mondta meg a címet a sofőrnek, hogy hova viszik az élelmet, csak mindig any-nyit, hogy menjen egyenesen, aztán hol forduljon balra vagy jobbra. A Kerepesi út-Hungária út sarki házban, a felső szinten volt egy szolgálati lakása, ha valaki megkérdezte, hová viszi az élelmet, a szol-gálati lakás címére hivatkozott, de mindig eljutott az élelem a katonai futár autóval a gettó lakóihoz. Aztán a vecsési elöljáróság kérésére vezérkari paranccsal sikerült neki a frontra katonákat szállító vo-natról Dr. Simon Sándor körzeti orvost a Kárpátok közelében leszállítani, s ezzel a front kiszámíthatat-lan világától az életét a családjának, Vecsés egészségügyének megmentenie. A gondviselés ajándéka volt neki és a családjának is, hogy a statárium ellenére senki nem árulta be a nyilasoknál és a néme-teknél. 1944. október 15-én a vezérkari főnök utasítására a Horthy proklamáció szövegét is vele küld-ték el a Magyar Rádióba, mert megbízható volt és gyanún felül állt. Nem rajta múlott, hogy a prokla-máció úgy hangzott el, hogy perceken belül már a nyilasoké volt a hatalom. Ő a vezérkarral nyugatra menekült, előbb Kőszegre, majd Metzenbe, ahol a feleségével találkozott. Mikor még Budapesten utoljára találkozott a főnökével, Kéry Kálmán ezredessel, az rábízta a család ékszereit egy termosz-ban, hogy őrizze meg neki. 1945-ben aztán francia hadifogságba került, ahonnan egy év múlva súlyos vesebetegséggel szabadult. Mikor a szolgálati lakásába be akart menni, ahol már egykori cseléd asz-szonya Kati és családja lakott, még a személyes holmikért sem engedték be a házba, sőt a rendőrség-gel fenyegetőztek. Vecsésen meglepődve tapasztalta, hogy sok régi barátját, csak azért mert svábok vagy magyarok voltak, elhurcolták málenkij robotra, vagy kitelepítették Németországba. Mivel a fia korábban a Kőszegi Hadapród Iskolát végezte el, a fogságból hazaérkezése után a hadnagyi rendfo-kozatú fiával együtt mégis a haza szolgálatára jelentkeztek a „demokratikus” magyar néphadseregbe. A Horthy Miklós kormányzóhoz kapcsolható vezérkari tiszti múlt és a francia hadifogság miatt azon-ban sem őt, sem a fiát nem fogadták, sőt ő B listára került és az MLSZ-től is elbocsájtották. Egyik orvosi vizsgálat alkalmával találkozott a nehéz anyagi helyzetben levő Kéry Kálmánnal, s ennek eredményeként juttatta vissza neki a Vecsésen megőrzött termoszt a tartalmával együtt, hiánytalanul. Ő sem dúskált azonban az anyagiakban, s micsoda cinizmus volt a diktatúrától! - bár még élt -, de a feleségének őutána özvegyi nyugdíjat folyósítottak. Mikor a felesége 1947-ben meghalt, az özvegyi nyugdíjat is megszüntették, így több évtizedes biztosított munkaviszony után sem kapott járadékot. 

A sporton kívül a másik nagy szenvedélye a színjátszás volt. A háború előtt a Vecsési Ifjak Műkedvelő Gárdájának és a Széchenyi Önképző Körnek volt a feleségével együtt az aktív színjátszó-ja és rendezője. A háború után a felsőtelepi tornateremben rendezett sikeres, igényes színdarabokat. Néhány drámai szerepben maga is fellépett, frenetikus sikerrel. Amíg lehetett, edzőként is segítette a vecsési labdarúgó csapatot, s átadta elméleti és gyakorlati tapasztalatait. A kommunisták hatalomra jutása után azonban mind a helyi sportegyesületi edzőségtől, mind a színjátszástól a vecsési bolsevik vazallusok kezdeményezésére eltiltották. Többször inzultálták, és még a Kinizsi utca 8. sz. alatti szülői lakásban is – ahol a felesége halála után az idős édesanyja ápolta - sok megaláztatásban volt része. A vecsési futballpályáról kitiltották, s csak az utcáról, a kerítés résein át vagy egy bicikli ülésére állva nézhette a focimeccseket és adta az utasításokat. Aztán a diktatúra a demokrácia jelszavába burkolt támadást indított „a köztünk élő ellenség és az imperialisták ügynökei” ellen. Kéry Kálmánnal – az 1989-ben alakult első demokratikus magyar parlament korelnökével együtt - államellenes összeeskü-vés koholt vádjával Vághy Kálmánt is a kommunista diktatúra bírósága elé állították. Mint Vághy György, az unoka elmondta, egy korábbi, budapesti gettóba zárt zsidó házaspár, Fischer Artúr és fele-sége a bíróságon is tanúsította, hogy a vecsési százados élelmet szállított nekik a gettóba, ennek elle-nére Kéry Kálmánnal együtt a hírhedt recski munkatáborra ítélték. 

Milyen furcsa és keserves a magyar történelem, mielőtt ezt a büntetését meg kellett volna kez-denie, előző nap Vecsésen, veserákban, édesanyja Kinizsi utcai lakásában elhunyt. Másnap az Attila utcai lakástól a Kinizsi utcába irányított ÁVO-sokat a menye már csak az Ecseri út 13. alatti ravatalo-zóhoz tudta küldeni, de egy halottat még az ÁVO sem tudhatott letartóztatni. A vecsési sportolók, az MLSZ és a vecsési színjátszók a rendőrségi tiltások miatt egyetlen koszorút vagy csokrot sem helyez-hettek el a sírjára. Még holtában is persona non grata, vagyis nemkívánatos személy maradt, mert Horthy hadseregében szolgált. Megérdemelné, hogy Vecsésen a Halmy térre tervezett sportcsarnokot róla nevezzék el. 

Vághy Kálmán és Nagy Gizella házasságából két gyermek született: Zsuzsanna (1919) és György (1926), akiknek a leszármazottai ma is Vecsésen élnek, és segítették ennek az elfeledett hős-nek a múltját feltárni. Köszönet érte.